A félelmeinkkel való megküzdés

Kedvesek!

Kis időre szüneteltetnem kellett a bejegyzéseimet, ahogy a személyes életem nagyon sok időt kívánt tőlem. Egyetemi képzésen veszek részt immár harmadik éve (pszichológia alapképzés), ami az utóbbi pár hónapban megkövetelte, hogy csak az egyetemre fókuszáljak. Ennek eredményeként már csak egy tantárgyam mara
dt hátra az egész képzésből nagy örömömre. Juhééé!

Mára azonban a tarot kártyák ismét megérkeztek a kis arkánum kelyhek négyes, a nagy arkánum főpapnő és egyensúlyozás kártyáival.

A kelyhek négyes az érzelmek túlcsordulásáról üzen, ezek túlontúli elhatalmasodásáról a félelmeink estében, ami már rettegéssé is fokozódhat bizonyos dolgoktól vagy azok bekövetkeztétől. Érdemes a félelem felismerésekor tudatosan megállni és érzeni, amit ilyenkor megélünk a testünkben, mert ezzel már a nem lesz akkora hatalma felettünk. Mihelyst a félelem egy külső tárgyról belülre kerül, vagyis arra koncentrálunk, amit belül megélünk, és érezzük, hogy a sejtjeink, a testrészeink mit élnek át, az érzés maga felszabadul és a félelem helyett szembe fordulunk a fenyegetéssel, rá tudunk nézni annak realitására és immár a megfelelő lépéseket is megtehetjük vele szemben.

Ehhez gyakorlás szükséges, vagyis meg kell állni egy pillanatra és belülre kell figyelni, arra, hogy mi történik a testünkben. Naponta többször üljünk le és a szemünket becsukva koncentráljunk a köldökünkre, majd a testünkben megjelenő érzésekre. Ezeket vizuálisan is elengedhetjük a testünkből, bármilyen formában, például golyók távozhatnak a tenyereinkből vagy szürkés-festett fényszálak húzódhatnak ki a mellkasunkból. Ez mindenkinek más és más lehet a test bármely pontjáról, a lényeg, hogy külső megfigyelőként engedjük, hogy ez a tisztulás megtörténjen. Naponta többször leülhetünk ezt a gyakorlatot elvégezni egészen addig, amíg már változást tapasztalunk a hozzáállásunkban. Ülésenként 4-5 perc elegendő tud lenni.

A kiegyensúlyozás kártyája már a megoldás folyamatát mutatja, azt, ahogy visszatalálunk önmagunkhoz az érzéseink útvesztőjéből. Erre jó a fent említett vizualizációs technika és egy mozgásos gyakorlat is. Ekkor a kezeinket szorítsuk össze a szívünkkel egy vonalban összekulcsolva. Egyik kezünkkel toljuk el a másikat, miközben ellen is tartunk az eltolásnak, de hagyjuk is kimozdulni kezünket a helyzetéből, majd a korábban eltolt kezünkkel toljuk vissza a másikat ameddig csak tudjuk. Akár az egész felső testünkkel is követhetjük ezt a mozgást. Ismételjük többször, majd előre hajolva végezzük tovább. Ha úgy érezzük jól kimozdult felső testünkből és kezeinkből a feszültség, mozogjunk tovább immár felegyenesedve, kezeinket oldalra kinyújtva vállmagasságban, miközben egyhelyben ugrálva csípőnket jobbra és balra fordítjuk. Ezt is ismételjük meg néhányszor. Ha végeztük a mozgással, leülhetünk és vizualizációban is szabaduljunk meg a testünkbe zárt érzésektől a korábban leírt módón.

A Főpapnő kártyája már azt a megszabadulást jelenti, amit gyakorlással elérünk. Ekkor a folyamatban a felszabadultabb érzéseink közepedte már arra tudunk koncentrálni, hogyan reagáljunk a minket ért helyzetre, ami a korábbi érzésáradatot okozza. A főpapnő kártya azt a hozzáállást sugallja, amiben a leginkább önazonosak lehetünk, önbecsülésünk teljében, fókuszáltan a megfelelő megoldásra és a megfelelő lépésekre.

Jó munkát kívánok!

Ha van saját elakadásod, kérdésed és érdekel egy személyes elemzés tarot kártyák segítségével, itt tudsz bejelentkezni: https://belsovirag.webnode.hu/kapcsolat/

Kelemen Dóri

 

Külső nyomásgyakorlás a feladatvállalásaink terén és az egyenrangúvá válás

A mai üzenetben a kardok nyolcas lap mutatja meg, hogy a nyomás, ami ránk nehezedik bár erős, mégis kezelhető, a kelyhek négyes lap jelzi, hogy a felettünk levők hogyan reagálhatnak hatalmukat érvényesítve egy helyzetre és végül a kelyhek hetes lapja azt jeleníti meg, hogy hogyan kell a nyomás okozta saját érzelmi nehézségünkből harmóniát teremteni.

Történhetnek velünk olyan események, amikor úgy érezzük, az adott helyzet, akár a munkahelyünkön, akár más hatalmi pozícióban levő személyekkel való kapcsolódásunkban nyomasztó és szorongató. Előfordul, hogy kívülről valaki/valakik olyan érzéseket keltenek bennünk, hogy nem vagyunk elég jók, ezt ki is fejezik, és a nyomás olyan erős lehet, hogy emiatt úgy érezhetjük, nincs erőnk ebből pozitívan továbblépni. Először is meg kell figyelnünk, hogy az akadály, vagy a nyomást gyakorló helyzet/személy miről is szól. Ez azt jelenti, hogy tisztán megvizsgáljuk ki mit, miért tesz. Van olyan helyzet, amit érdemes megkerülni, és abba az irányba menni, ahol hatást tudunk gyakorolni a helyzetre, ez pedig a saját tevékenységünk. Ha a saját tevékenységünket alaposan végezzük és odafigyeléssel, az belső nyugalmat kölcsönöz, és önbizalmat ad ahhoz, hogy tudjuk, mi jól végezzük a feladatunkat és egyensúlyban tart az adott helyzetben.

A felettünk levők, vagy akiktől függünk olykor rághatják magukat bizonyos helyzetekkel kapcsolatban, ami számukra is nyomasztó, és felügyeletet gyakorolnak mások felett, azt szeretnék, ha valami úgy lenne elvégezve, ahogy a legjobb. Aztán még tovább rághatják, húzhatják, vonhatják és mérgesíthetik a helyzetet a saját dühük és haragjuk miatt, amit jogosnak látnak, és ezáltal megpróbálják egyben tartani a dolgokat. A helyzetből érdemes energetikailag ’kinőni’ s egyenrangúan tekinteni a másik félre. Meg kell vizsgálnunk, hogy miben van hiányosság az adott helyzetben, vagy a munkánk terén, amit akár végezhettünk jól, legnagyobb tudásunk és felelősségünk szerint. Meg kell vizsgálnunk a helyzetet a másik oldal szemszögéből, azonban ami nem a miénk, azt ne vegyük magunkra! Fontos, hogy kifejezzük az általunk elvégzett munka/feladat nagyságát, metódusát, időbeni elvégezhetőségét, és azt, hogy a rendszeren hol lehetne szerintünk javítani. Ez azért fontos, mert közös célért dolgozunk a ’felettünk álló’ személyekkel, amiben a mi feladatunk korántsem kevésbé fontos mint azoké, akik a nyomást próbálják gyakorolni, sőt, a feladatok ugyanolyan fontosak. A rendszereket azonban alulról lehet megváltoztatni, ott, ahol a tényleges munka végződik. Ha a cél közös, és azért a ranglétra legalsó szintjén levő személy is felelősségteljesen dolgozik, a megoldás a saját pozícióban való kiállás önmagunkért és a célért úgy, hogy a vélt vagy valós hiányosságok, valóban felszámolódjanak a segítségünkkel, mert mi vagyunk ebben a helyzetben azok, akik konkrétan látják, hogy mire van szükség a gyorsításhoz vagy a hibák felszámolásához. Ezen a felettünk levő el fog gondolkodni. Ne várjuk, hogy azonnal lépjen. Egy darabig feszült és kifeszült állapotban lehet a megoldási javaslatainktól, és meglátásinktól és a mogorvaság sem feltétlenül múlik el azonnal. Mi ezalatt tartsuk magunkat ahhoz, amit látunk, hogy szükséges, és képviseljük folyamatosan az érdekeinket. Fontos ebben a folyamatban a két fél egyenrangúvá válása. A felettünk levő ettől nem lesz kevesebb, nem lesz kevesebb dolga sem, azonban az egyenrangúvá válás folyamatával építőbben lehet jelen a helyzetekben, és az energiáit ő is a feladatok pozitív elvégzésére fordíthatja, nem beszélve arról, hogy szabad kezet adhat abban a tekintetben, hogyha jól működnek a dolgok, akkor vihetjük szabadon azt, ami a mi feladatunk.

Ebben a folyamatban nehéz lehet az egyenrangúvá válás folyamata. Nemcsak az elvégzendők boríthatnak el ilyenkor minket, hanem az érzelmeink is, amit a nyomás gyakorol ránk, szinte megbódit, nem jó értelemben, ahogy a stressz a gondolatainkat nem tudja fókuszálni és feszültséget teremt az egész rendszerben. Érdemes a folyamatban tisztában lennünk mindvégig az értékeinkkel és azokat tudatosan össze kell szednünk magunkban. Az értékeink érzete erőt ad arra, hogy konstruktívan tudjuk állni a másikhoz és meg fogunk tudni maradni a tengelyünkben. Ez rendkívül fontos feladat, hogy a nehéz helyzetekben mind önmagunk tudjunk maradni, mind bizonyos önmagunkban és a megoldás meghozatalában.

Ha van saját elakadásod akár a munka terén, akár az emberi kapcsolatidban és érdekel egy személyes elemzés tarot kártyák segítségével, itt tudsz bejelentkezni: https://belsovirag.webnode.hu/kapcsolat/

Kelemen Dóri

 

A szégyen és az életben való boldogulás

A szégyenérzet az emberek egyik alapvető érzelme. A szégyen reakció egy helyzetre elhiteti velünk, hogy a kezeink meg vannak kötve és nem tudunk változtatni a negatív, lealacsonyított vagy lenézett tulajdonságainkon. Gyakran nagyon el is tudunk keseredni önmagunkkal kapcsolatban, amikor egyszerűen nem érezzük magunkat elég jónak. Ilyenkor szükséges meglátnunk, hogy az életben a jelenségeknek több oldala van. Minden ember a ’negatív’ és a ’pozitív’ oldalával együtt az aki, vagyis önmaga, ezekkel együtt lesz teljes és jól. Sokszor a ’negatív’ oldalainkból származik rengeteg erő, olyan alapok és mozgatórugók, amik hajtanak minket az életben való boldogulásra, előre menetelre és kiteljesedésre. Jó, ha így önmagunk ’nehezebb’ részeit érzéseinkben magunkhoz ölelni, mert ezek az oldalaink a legnagyobb áldásaink is egyben. Tekintsünk alázattal a nehéz helyzetekre és érzésekre, mert ezek a boldogsághoz vezető utak, amik megmutatják milyen területeken kell megtanulnunk jól lenni és boldogulni.

 A düh kezelése

A bennünk levő düh és idegesség bizony tud tombolni. Néha sajnos kiutat keres, hogy másokra irányulhasson. Közben mi belül pattanásig feszülhetünk, esetleg bánthatunk is, nem csak szavakkal, és azt gondolhatjuk, hogy dühünknek oka van, és a másik fél bizony tanulja meg, hogy mit is tett, és mi a következménye a viselkedésének bennünk. Aztán ez megtörténhet újra és újra. Akár kereshetjük is a célt, hogy min élhetnénk ki a dühünket, a feszültséget, mibe köthetnénk bele, egyfajta enyhülést keresve ezzel magunknak. A probléma itt sokszor valami beragadt fájdalom a szívben, valami, amiért a szelídségünkkel fizettünk, mert a szív nem tud megnyílni az élet göröngyösebbnek tűnő helyzeteiben. Ha már itt tartunk, és látjuk, hogy ebben vagyunk, érdemes ennek a dühreakciónak úgymond tudatosan megadni magunkat. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy tudjuk, látjuk, hogy dühhel reagálunk az élethelyzetekre és a reakció helyett hátra lépünk, leülünk, és kitárt karral hátra dőlünk. Eközben tudatosan odafordítjuk a figyelmet a mellkasra, és közben elengedjük az izmainkat a gát területén. A levegőt beszívva és kifújva koncentráljuk a mellkasra, ebben az állapotban maradva enyhülésig.

Egyúttal érdemes elkezdeni átgondolni a történetünket és azt, hogy a korábbi reakcióinkat mi okozza valójában, mi történt velünk korábban, mikor reagáltunk így először például. Egy hivatásos segítő is ajánlott ebben a folyamatban. A reakciót meg fogjuk tudni változtatni, és ez vissza fog tudni bennünket vezetni a szelídségbe. A problémákat sokkal építőbben fogjuk tudni kezelni, és figyelni is fogunk tudni a környezetünkre, nyitottak tudunk lenni mind a saját, mind a másik érzéseire. Jó, ha sokat játszunk a gyerekekkel, ha vannak gyerekeink, jó fogócskáznunk, a szabad levegőn időt töltenünk. Ha a feszültséget újra felgyülemleni érezzük végzünk légzőgyakorlatokat, akár csak megállva és tudatosan figyelve a légzésre és minden légzéskifújásnál a mellkasra koncentrálva.

Az érzésekről írnék még. Nekünk embereknek bonyolult érzésvilágunk van, ami nagyon boldoggá, és nagyon nehézzé is teheti az életünket. Az érzések gyakran lehetnek beszorítva a testbe, az izmokba, akár a tudat zavarodottságába, és az is lehet, hogy már levegőt sem kapunk tőlük. Az érzések kifejezetten kényelmetlenek lehetnek, ha a felszínre akarnak kerülni, azonban ez szükséges út ahhoz, hogy szabadon tudjuk kezelni őket. Ijesztő lehet szembe találkozni velük, és akár meg is futamodhatunk a folyamat elöl. Azonban, amikor már kész vagyunk szembenézni magunkkal, indulhatunk, hogy teljes elfogadással felfedezzük magunkat. Ennél a folyamatnál fontos az önszeretet és az önelfogadás állapota. Ezzel tudjuk megszelídülve felszínre hozni a korábbi beragadásokat, miközben a megértésünk és a tudatosságunk fejlődik és akár humorral tudunk magunkra tekinteni.

 

Tudod merre tartasz? - továbblendítő gyakorlatok a mostani megfázásos tünetekre

Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor nem felétlenül van meglátásunk arról, hogy merre is haladunk. Sokszor van, hogy ami körülöttünk van, vagy a helyzetet, amiben vagyunk, azt legszívesebben levetnénk magunkról, csak hogy megkönnyebbüljünk a lelki frusztrációtól, aminek nem is feltétlenül van kézzel fogható magyarázata, de a jelenléte nagyon is érezhető. Ilyenkor érdemes elengedni a felgyülemlett feszültséget, tudatosan, és kívülállóként szemlélni a helyzetünket vagy magunkat. Sokat segít, ha egyszerűen tudunk értékelni például olyan egyszerű dolgokat, hogy minden nap felkelhetünk, minden nap láthatjuk a természet szépségét vagy érezhetjük a testünkön a nap melegét. Ehhez álljunk ki a napfényre és figyeljük meg a körülöttünk levő természeti békét tudatosan. Ez sok hálával tudja megtelíteni a lelkünket és a testünket. Ebből a szemszögből a minket körülvevő feszültségek sem fognak úgy megérinteni, ami igencsak fontos az előre haladásban.
Sokszor a feszültségek bezárkóznak a testünkbe, ott kisebb- nagyobb elakadásokat teremtve, aminek tünete lehet a mostani gyakori torokfájás, izomfeszülés vagy fülgyulladás. Ilyenkor érdemes a kezeinkkel végzett munkába időt fektetni, akár ültetni, amikor már jobb idő van, vagy a testünket előre lógatva kilazítani a nyakat, miközben kezeinkkel lendületes mozdulatokat végzünk a föld felé. Ez jól kezeli a felgyülemlett frusztrációt. Ezt követően újra tudatosan telítődjünk meg a hála éréseivel az egyszerű dolgok iránt. Ezzel a kis gyakorlással a korábbi elakadásaink helyett a továbbhaladás lehetőségeket fogjuk látni és az öröm érzésével töltődünk fel, és tudunk törődni másokkal is.
Ha a légcsőben és tüdőben jelentkeznek testi tünetek, sokat köhögünk, vagy nehezebben lélegzünk a betegség már gyógyulási fázisában érdemes visszatartott légzéses gyakorlatot végeznünk. Először nyugodtan lélegezzünk, majd beszívva a levegőt a köldökünkre koncentrálva, a hasat megfeszítve a levegőt tartsuk vissza 3 másodpercig majd engedjük el a hasizmokat és fújjuk ki a levegőt. További 3-4 nyugodt légzést követően végezzük el 3 mp-es légzésvisszatartást és ezt ismételjük meg összesen hétszer. A gyakorlat az elnyomottság érzés helyére tisztánlátást, békét és továbblendülést hoz az utunkon.
Minden gyakorlatot naponta többször elvégezhetünk, egészen addig, amíg megtapasztaljuk a pozitív változást.

 

Adni jó!

Számomra a másoknak való adás bizonyos értelemben egyszerre volt nagyon könnyű és bizonyos élethelyzetekben meglehetősen göröngyös. Gyerekkoromban és még sokáig utána könnyűnek éltem meg, mert a személyiségemmel, a derűs hozzáállásommal, az ünnepi köszöntésekkel, a lelkesedésemmel természetesen áradt belőlem valami jó az emberek felé, amit egyáltalán nem vártam viszont, noha nagyon sokat kaptam az emberektől, nagyon sokféleképpen, amit igazán értékeltem. Aztán, ahogy az idő haladt előre, bizonyos helyzetekben csalódtam, amik nehezebbé tették azt, ahogy korábban jelen tudtam lenni az emberi kapcsolataimban, elvárások jelentek meg bennem, bizalmatlanság, és zavart éltem meg abban, hogyan tudjak újra pozitívan jelen lenni. Ekkor nem tudtam hogyan lehetek önmagam, hogyan van rám szükség és nekem mire van szükségem, vagyis hogyan tudok adni és egyúttal megkapni azt, amit a világtól kapni szeretnék.

Adni jelentheti azt, hogy figyelünk belülre magunkra, a bennünk levő énre, aki éli azt, amilyen állapotban van éppen. Ettől a külvilág számára igazak, önazonosak vagyunk, ezáltal az önazonosság érzése sugárzik belőlünk, ami másokat is késztet arra, hogy tudjanak önazonosak lenni.
Adni azt is jelenti, hogy a fáradtságunk, a nehéz érzéseink és belül levő zavar ellenére teszünk fizikailag másokért. Ekkor ez nem felétlenül könnyű, mégis maga a szándék, hogy adni akarunk, végül eljuttathat abba az örömteli állapotba, ahol ez könnyedén és termesztésen jön az érzéseink terén is. És itt beszélnék az alázatról is. Alázatot jelent úgy jelen lenni egy közösségben, hogy csak figyelünk, hogy mi hogyan lehetnénk pozitív hozzájárulás a számára, és ezt meg is tesszük mindenféle elvárás nélkül. Ebből az alázatból természetesen alakul ki bennünk a boldogsáság és magával hozza az adni tudást. Azonban előfordul az is, amikor aztán valami nehezen alakul, amikor nem vagyunk biztosak a dolgunkban, vagy nem tudjuk, hogy a közösség, amiben vagyunk valóban mennyire igaz és jó számunkra, akkor kénytelenek vagyunk ezt az érzést feldolgozni magunkban a tovább lepéshez. Ekkor visszavonulunk és átgondoljuk a dolgokat, majd amikor megszületnek bennük a válaszok, a helyzet megértése és a rálátás, újra áradhat belőlünk az odaadás és a szeretet már megújulva, érettebben, akár környeztet váltva. Az életünk során elő tud az is fordulni, hogy egy helyzetért másokat hibáztatunk, okolunk. Noha az adott helyzet tényleg lehet rossz, és tényleg lehet hibás a másik, végül is a saját érzéseinkkel kell megküzdenünk ez ügyben is a saját lelki békénk érdekében. Ez a belül zajló folyamat maga az adás újra, amiben függetlenül mások tetteitől és a helyzettől, ami kialakult, mi képesek vagyunk úgy jelen lenni, hogy látjuk, hogy ki miért felelős, azonban ezt bántó szándékkal nem hánytorgatjuk fel, nem akarjuk, hogy a másik változzon meg azonnal, azonban amikor szükséges felszólalunk, békében maradunk, tesszük a dolgunkat és várjuk, amíg minden érintett megérik a változásra. Tehát adni jó, és nemcsak jó, hanem az életünk során egy dinamikusan változó a személyiség érését követő folyamat. Mindenkinek csodálatos, adós-kapós napot kívánok!

 

Stresszkezelés

Kisebb vagy nagyobb stresszhelyzetekbe akár minden nap kerülhetünk, olykor pedig az élet nagyobb megpróbáltatásaival is szembe kell néznünk. Ilyenkor a testünket is megviselheti az adott esemény feldolgozása. Izgatottság és félelem uralkodhat el rajtunk, és nem mindig találjuk meg elsőre a kiutat. Ekkor nagyon fontos, hogy abba az érzésbe, amit egy adott helyzet kiváltott belemerüljünk, tudatosan lássuk és érezzük, hogy benne vagyunk nyakig! Ha ez a tudatos rálátás és megélés megtörténik, akkor el tudjuk kezdeni felszámolni magát a stresszreakciót mind a testben, mind az érzelmekben. Érdemes légzőgyakorlatokat végezni, és közben tudatosan elengedni a fortyogó, feljövő negatív érzéseket és energiákat. A stresszhelyzetekre való reakcióink gyakran öröklött minták is egyben. Ezek a test alsó energetikai rendszereiből származnak, ahonnan tudatosan, akár képekben is elengedhetjük ezeket, ami által az egész rendszerünk képes felengedni és tisztán tudunk előre tekinteni, hogy az adott probléma, vagy élethelyzet megoldódjon. Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy megoszthassak veled egy ajándék stresszkezelő meditációt, ami nehéz helyzetekben segítheti az érzelmi megkönnyebbülést és a pozitív problémakezelést.

Feliratkozás:
1.kelemenedora03@gmail.com e-mail címen, a tárgyba írd bele: stresszkezelés,
2.illetve a https://onmunka-boldogsag.blogspot.com/2024/12/ honlap kapcsolatfelvételi űrlapján, az üzenetbe írd bele: stresszkezelés