Ugrás a fő tartalomra

A szégyen és az életben való boldogulás

 



A szégyen és az életben való boldogulás

A szégyenérzet az emberek egyik alapvető érzelme. A szégyen reakció egy helyzetre elhiteti velünk, hogy a kezeink meg vannak kötve és nem tudunk változtatni a negatív, lealacsonyított vagy lenézett tulajdonságainkon. Gyakran nagyon el is tudunk keseredni önmagunkkal kapcsolatban, amikor egyszerűen nem érezzük magunkat elég jónak. Ilyenkor szükséges meglátnunk, hogy az életben a jelenségeknek több oldala van. Minden ember a ’negatív’ és a ’pozitív’ oldalával együtt az aki, vagyis önmaga, ezekkel együtt lesz teljes és jól. Sokszor a ’negatív’ oldalainkból származik rengeteg erő, olyan alapok és mozgatórugók, amik hajtanak minket az életben való boldogulásra, előre menetelre és kiteljesedésre. Jó, ha így önmagunk ’nehezebb’ részeit érzéseinkben magunkhoz ölelni, mert ezek az oldalaink a legnagyobb áldásaink is egyben. Tekintsünk alázattal a nehéz helyzetekre és érzésekre, mert ezek a boldogsághoz vezető utak, amik megmutatják milyen területeken kell megtanulnunk jól lenni és boldogulni.

Kelemen Dóri

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  A buddhizmus tanításai  –  Zavaró érzelmek –   Minden negatív tapasztalásunkért felelős emberi működések felismerése Buddha tanításai szerint öt fő zavaró érzelemcsoport létezik, amelyekből megszámlálhatatlan (84 000!) tudatállapot és „tudati fátyol” jön létre bennünk. A zavaró érzelmek a következők: tudatlanság (nem tudás, zavarodottság, butaság) kizáró büszkeség (gőg) ragaszkodás (kötődés) féltékenység (irigység) harag (elutasítás, ellenszenv) Amikor először találkoztam ezekkel, hosszú évekkel ezelőtt, az ötből kettőről azt gondoltam, hogy bennem egyáltalán nincsenek. A tudatlanságról és a kizáró büszkeségről. Aztán idővel rá kellett jönnöm, hogy ez nem így van. A kizáró büszkeség például annyira észrevétlenül tud jelen lenni, hogy sokáig egyáltalán nem láttam. Mégis rengeteg szenvedést okozott – miközben én csak a külső körülményeket vettem észre, és azokat hibáztattam. Az én esetemben a szenvedés mögött valójáb...
Megjegyzés küldése
További információk
  A félelemből tudás – hogyan készülhetünk az iskolai felvételire? A megmérettetéstől való félelem többféle módon hathat a gyermekünkre, de akár persze ránk felnőttekre is. A félelem az egész testet átjárja, főleg az alkarokban, alsó lábszárakban gyülekezhet fel. Ebben az állapotban nehéz lehet elindulni a gyakorlás felé , ami szükséges lenne ahhoz, hogy ez a félelem csökkenjen, amiben már bebizonyosodna , mit tudunk és mit kell tovább erősítenünk magunkban, hogy megértsük az anyagot és magunkévá tegyük a szükséges tudást. Ha ezt a félelmet tudatosan levetjük és elhatározzuk magunkat, és leülünk készülni a megmérettetésre, annak tudatában, hogy például eredményes vizsgát vagy felvételit tegyünk, és figyelünk arra , amit tanulunk, akkor egy pozitívabb, inspiráló energia keletkezik a testünkben, ami a mellkas környékén mutatkozhat meg legerősebben. Ez a pozitív rezgés a mellkasban segít abban, hogy begyakoroljuk , amit tudunk, és amit könnyen megértünk. Abban az esetben, amiko...
Megjegyzés küldése
További információk

Bullying – avagy mások bántalmazása egy közösségben

  Bullying – avagy mások bántalmazása egy közösségben Ez a téma engem mélyen érint. Nem azért, mert velem szemben igazából bárki alkalmazza, vagy alkalmazta, hanem azért, mert, ha van olyan ember/gyermek, akivel szemben alkalmazzák, mély szomorúsággal tölt el, ahogy az illető amúgy is vélhetően labilisabb helyzete, legyen az bármilyen okból, támadásnak van kitéve. Ma a gyerekek közötti bullying mögött húzódó energiákról fogok nektek írni. A gyerekek azért használják, hogy afelé pajzsot építsenek maguk köré azáltal, hogy a másikat kizárják, durva megjegyzéseket tesznek rá, ugratják őt, cikizik, vagy lekicsinylő, lenéző hozzáállást tanúsítanak vele szemben. Egyrészt kíváncsiak arra, hogy ez mit hoz ki a másikból. A gyerekek sokszor nem gondolkodnak e téren mélyen. Amikor megbántanak másokat ezzel, valamelyest konstatálják, hogy valószínűleg bántóak voltak, aztán újra és újra távol tartják maguktól a másikat a ’be nem engedés’ védőpajzsával. Egyszer-egyszer talán le is engednék ezt ...
Megjegyzés küldése
További információk