Önmunka, tisztánlátás, boldogság

  A buddhizmus tanításai – Zavaró érzelmek – A féltékenység vagy irigység A féltékenység megjelenhet úgy, mint valami, amiről azt gondoljuk, hogy nekünk nem kell, vagy büszkeségből nem akarjuk befogadni . Azt gondoljuk, hogy jól vagyunk, foglalkozunk a saját dolgainkkal, majd, ha valami nem úgy alakul, ahogy szerettük volna, irigység keletkezhet bennünk az iránt, amit korábban elutasítottunk. Ekkor szomorúan vágyunk arra a valamire, amiről azt gondoljuk, hogy nem lehet a miénk . Ez az irigység egy finom formája, ami még nem mutatkozik meg ellenségesen mások felé, azonban finoman, akár észrevétlenül emészthet belülről. Közben azt érezzük, hogy a lelkiismeretünk tiszta, a lelki békénk megvan, és tudunk örülni olyan dolgoknak az életben, amikben jól működünk. Aztán, ha nem figyelünk, a szomorú vágyat átveheti egy erősebb érzés. Elkezdhet konkrétan zavarni is minket valami másokban vagy egy helyzetben , amiben már kifejezett féltékenységet élünk meg. Bár nem feltétlenül döbbenünk r...

  A buddhizmus tanításai – Zavaró érzelmek – A ragaszkodás A ragaszkodás egy nagyon erős zavaró érzelem. Egyrészt köze van a vágyainkhoz, valamihez, amit nagyon szeretnénk, ámde szenvedünk miatta. Úgy jelenik meg, mint valami, ami gúzsba köt és kifejezetten lelki fájdalmat is okozhat. Mivel ettől az érzéstől nem lehet könnyen szabadulni, teljesen megfeszíthet és megmerevíthet. Ebben a megmerevedésben kezd belül mégis mozdulni a rendszerünk. Ez az az állapot, amikor azt élhetjük meg, hogy a vágyunk igazából nem valósul meg, ezért mélyen belülről kezdjük el elengedni. Bizonyos módokon kezdünk ki is mozdulni a helyzetből, bár még nem lépünk tovább. Olyan tevékenységeket végzünk, olyan folyamatokban vagyunk, ahol ez a probléma nincs jelen, ami által rugalmasodik a rendszerünk, és elkezdjük észrevenni, hogy mi az, ami eddig történt velünk, mit tettünk, amit valahol meg is bánhatunk, és a ragaszkodás végül elmúlik. Továbblépünk és együttérzünk a saját fájdalmunkkal, hogy nem valósul...

A buddhizmus tanításai – Zavaró érzelmek –   A tudatlanság Sziasztok! Kellett egy kis idő, hogy megérjen a folytatás, de most visszatértem a buddhizmus tanításairól szóló sorozatommal. Ma a tudatlanságról írok, ami nem egyszerű téma, nehéz megfogni, hiszen mindannyian tudunk bizonyos dolgokat – sőt, sok mindent –, és amiről nem tudunk, arról általában nem tudjuk, hogy nem tudjuk. Véleményem szerint a tudatlanság nagyon sokféleképpen megnyilvánulhat. Megkísérlem most a tudatlanságról kicsit lerántani a leplet, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz, mi is az, amit nem tudunk. De előtte nézzük meg, hogy mit mondanak a kártyák magáról a tudásról. A tudás egy olyan mentálisan nyitott állapot, amiben az információ minden oldalról beáramlik felénk. Ebben az állapotban természetesen jó érzéseink vannak. Tudás az is, ha pontosan tudjuk, hogy egy élethelyzetben mi a feladatunk, és min kell dolgoznunk magunkon, hogy az életünk tovább növekedjen. Tudás a jókedv, a másikra való figyelem és az odaad...

  A buddhizmus tanításai – Zavaró érzelmek – A kizáró büszkeség 2. A kizáró büszkeség egy másik formája lehet a testi szépséggel járó tündöklés, és ennek a többi emberre gyakorolt hatása után azt képzelni, hogy ez kizárólag a miénk az életben, és csak nekünk jár mások kitüntetett figyelme. A mi szépségünk csodálása az egyedüli a földön – annyira elterít minket a sok jó érzés és az önbizalom, amit ezekből a helyzetekből nyerünk. Az élet egyszer fent, egyszer lent van. A fiatalság és a szépség is bizonyos értelemben múlandó. Ráadásul a kisugárzásunk nagyban függ a belső állapotunktól, amin egy hamis kizárólagosságérzet sokat ront. Ezután kiábrándítóan hathat ránk a „pofon”, amikor ez a kitüntetett figyelem nem ránk irányul. Mitől lett hirtelen jobb nálunk valaki más? Irigység és féltékenység is felütheti a fejét. Ebben az esetben úgy találhatunk megoldást, ha elkezdünk pozitívan gondolkodni másokról, és tiszta szívből jót kívánni nekik, azt akarva, hogy másoknak is járjon minden jó, ...

A buddhizmus tanításai – Zavaró érzelmek – A kizáró büszkeség 1. Láma Ole Nydahl így ír a kizáró büszkeségről: „Az az elképzelés, hogy jobbak vagyunk a többieknél, büszkeséghez vezet… Ha másokat izgalmasnak találunk, van miért örülnünk. Ha azonban a hibáikra irányítjuk a figyelmünket, szellemileg elszegényedünk: mindig csak „rossz társaságban” leszünk, és kevés késztetést érzünk képességeink kibontakoztatására. Az ember látásmódja dönti el, hogy a pohár félig üres vagy félig tele van.” A kizáró büszkeségnek számtalan megnyilvánulási formája létezik, és gyakran az öt zavaró érzelem más aspektusaival együtt jelenik meg. Amikor elutasítunk bizonyos dolgokat azzal, hogy „nekem ez nem kell”, és még csak rá sem akarunk nézni, valójában ösztönösen minősítünk: rossznak bélyegezzük azt, amit nem ismerünk. Ez a kizáró büszkeség és az ellenszenv egy erős formája. Ilyenkor dacos gőg jelenhet meg bennünk – azt képzeljük, jogunk van lenézni és teljesen kizárni bizonyos elképzeléseket, nézőpontok...